Content area
Abstract
A természeti környezet megfigyelése, megismerése minden történelmi korban, társadalmi kultúrában fontos volt. A modern ember eltávolodása, elszakadása a természettől, törvényszerű volt, hiszen mindent újra akart alkotni, jobban akart csinálni. Az írásbeliség megjelenésével egyidőben megjelentek a természet másolásáról szóló könyvek, írásművek, publikációk. Napjainkban is jelen vannak a különféle tudományos kiadványokban, melyek tanulmányozása nyújtott segítséget értekezésemhez. Növények – állatok – természet által alkotott természetes építmények napjainkban is jelen vannak, példaképnek tekinthetők. Megvalósult munkákban tanulmányozhatóak kiadványokban fellelhetők, melyek nagy segítséget nyújtottak az értekezésem elkészítésében. A hagyományos lakóhelyek gyakran utalnak egy vidék geológiai felépítésére, mivel az emberek elsősorban a helyi nyersanyagokat használják fel. Ilyenformában, a kőben gazdag helyeken kőből emelnek épületeket, míg az agyagos területeken a vályogtéglával történő építkezés terjedt el. Ha a helyi nyersanyagok kevéssé alkalmasak az építkezésre, mert túl lazák és gyengék, mint a hegyvidék lösze (szél fújta por) - akkor barlanglakó életmód alakult ki. A biológiai analógiák elemzése, működésük átvétele fontos számunkra nem csak a jól működő tárgyak esetében, ha nem a védelmet nyújtó építményeink esetében is. A természeti analógiák mintájára történő szerkezettervezés egyik jelentős alakja már az ókorban ismert (i. e. I. században élt) neves építész, Marcus Vitruvius Pollo volt. A „De architectura”című tanulmányában részletes elemzést és rajzokat készít az emberi arányokról. Leonardo da Vinci ezt később újraalkotta, és napjainkban már elsősorban az ö rajzai alapján ismerjük a témát. Ezért Leonardo a másik nagy alakja a természeti analógiák alapján készült mérnöki gondolkodásnak és alkotásnak. Napjainkban ennek a gondolkodásmódnak a bölcsője Németországban van, ahol több nagyhírű egyetem is ezekre az alapokra helyezi építészeti oktatását.
Az értekezés a természetben található építmények elemzésével foglalkozik. Növényi építészettel, állati építészettel és nem utolsó sorban a természeti építményekkel. A növényekből építenek az állatok, az állatok vázaiból pl. zátonyok képződnek, melyek feltöltődve újabb szárazföldi területeket eredményeznek. Ez egy örök körforgás, mely soha nem áll meg. Az ember pedig minden szegmensbe bekapcsolódik, illetve felhasználja azt. A kutatás főbb lépései az alábbi pontokban határozhatók meg, melyek mindhárom téma feldolgozásánál alapul szolgálnak. – Természeti analógiák vizsgálata – Természeti analógiák rendszerezése – Ezeknek az adaptációknak a felsorolása – Természeti adaptációk integrálása a tervezési folyamatokba – Alkalmazhatóság igazolása.





