Content area
Full Text
A szerz? - a nyugati közgazdasági irodalomhoz hasonlóan - szorosan a holtteherveszteség kategóriájával egybekapcsolva vizsgálja a gazdasági hatékonyságot, kitérve a többi hatékonysági tényez?re. Alaposan csak az adóztatás által okozott holtteher-veszteséget elemzi. E veszteség nagysága csak a mikroökonómiai elemzésben függ a keresleti és kínálati rugalmasságtól. Makroökonómiai szinten csupán az adók nagysága és változása befolyásolja a mértékét, méghozzá az adóbevételek és a költségvetési kiadások nettó hatásának függvényében. Közvetlen korlátozása nem lehetséges. A szerz? az adóztatás növekedési hatását is tárgyalja. Ezt részben a megtakarításokra, részben a munkaer?-kínálatra, valamint a beruházásokra gyakorolt hatásának vizsgálatával teszi, szem el?tt tartva azt is, hogyan alakul közben a gazdasági hatékonyság.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: E22, E24, E31, E51, E61, E62.
Holtteher-veszteség és adóztatás
fontos kérdés, hogyan hat az adózás a gazdasági hatékonyságra. Ha csak azt tekintjük, hogy az adók miatt csökken a személyes fogyasztás és a termelés, a válasz csak az lehet: az adóztatás rontja a hatékonyságot. ezt a szakirodalom részben az adózás által okozott holtteher-veszteség - vagy máshogyan fogalmazva: többletteher - elemzésével mutatja be. e többletteher érinti mind a fogyasztókat, mind a termel?ket. Használatos a holtteher-veszteséggel kapcsolatban az elveszett fogyasztói többlet és az elveszett termel?i többlet fogalma is.
ebben a cikkben a holtteher-veszteség vizsgálata közben nagyon lényeges új megállapításokat teszünk, ami az elmélet radikális átalakítását is jelenti. ez akkor követhet? jól, ha el?bb tömör összefoglalást adunk a holtteher-veszteséggel kapcsolatos legfontosabb megállapításokról.
a holtteher-veszteséget elemz? írások mindig mikroökonómiai megközelítés?ek. magával az adótannal nem is a makro-, hanem a mikroökonómiai tankönyvekben ismerkedhetünk meg. a holtteher-veszteséget az els? lépésben mindig a termékekre kivetett adókkal kapcsolatban vizsgálják, vagyis a közvetett adókat veszik alapul.1 az alkalmazott példa rendszerint ilyen: A termékre t fogyasztási adót vetnek ki. emiatt az állam bevétele A × t összeggel n?. A áru drágább lesz, s emiatt növekszik mind a vásárlók, mind az eladók (a termel?k) terhe.
a viselt adóteher mértéke és megoszlása a kereslet és a kínálat árrugalmasságától függ. Tegyük fel, hogy a teher egyenl?en oszlik meg a vev?k és az eladók közt. az adó miatt nagyobb lesz a termék piaci ára, ugyanakkor a keresletesés miatt kisebb lesz az elérhet? termel?i ár. az adó beékel?dik a piaci ár és a termel? által realizált ár közé. a nagyobb piaci ár és a lejjebb szorult termel?i ár miatt mind a kereslet,...