Content area
Abstract
A vizsgált terület a Pannóniai-medencének a Du na-Tisza közé, Hiako--Kiskunhalas--Sándorfalva vona- lától délro озб, ви отszághatáron tulnyuló, miocán plicaén üledékekkel kitöltött része.
Folépítésének megismerése a szénhidrogénkutatá- sok megindulásával kezdődik. Az első lépést az EÖTVÖS L. által 1911-ben megkezdett kisérleti, majd rendsz0- ros gravitációs mérések jelentették. A furási tevé konyság a bajai furás mélyitósóvel 1924-ben indult neg. Ezt követte 1942-1943-ban & sándorfalvi, 1943- ban pedig a katymári furás. Ezek nem érték ugyan el a medencsaljzatot, de-a sándorfalvi furás kivéto- lúvolátharántolták a pliccén rétegeket, s a alcoún képződményekben álltak meg. A bajai furásból olsőként SCHMIDT BLIGIUS B. /1937/ omlit miocén rétegekot. Ezt a kavicsos, törmelékos összletet később VADÁSZ E. /1960. 330 p./ alsó-belvéti korunak tartotta, azon az alapon, hogy az Alföld déli részén a mivoén kifejlődé so a Hecsok-hegységihez lehet hasonló. Az itt mélyi- tott szerkezetkutató és egyéb mélyfurások ezt a megál lapitást igazolták, azonban a bajai furús miocénja az
alsó-tortónni rétegekkel azonosítható.





