Content area
Abstract
Hajnóczy Péter művei tematikailag a hatvanas évtized végén - az először a "Naponta más" antológiában jelentkező u - fiatal prózaíró nemzedék munkáihoz köthetek.A társadalmi kérdések újrafelvetése időszakának szemléletváltozásai nyomán szinte szükségszerű volt Bereményi -Gésa,Bolya Péter,Czakó Gábor, Csapiár Vilmos,Császár István,Csörsz István,Lugossy Gyula,Munkácsi Miklós és mások írásaiban egy új hőstípus,a ’lézengő, kallódó,deviáns * jellem felbukkanása.Az,hogy e társadalmon!:ívüli hős aztán közel egy évtizedig jelentős szereppel bírt fiatal prózánkban - szinte kiszorítva más alternatívákat - az akkortájt felgyülemlő társadalmi válságjelenségek irodalmi lecsapódását,az ebbe éppen ’beleszülető' fiatal nemzedék "történélems züne t „121 és kiúttalar.ságérzését jellemezte .Alkotásaikban már a periférikus téma-,hős- és helyzetválasztásból is következik a valóságnak - a hagyományos realisztikushoz képest - más nézőszögű szemlélése,mely a realista,közvetlenül ábrázoló komponálási móddal szemben a többsíleú láttatásra képes abszurd és groteszk,az irónia valamint a neoavantgarde irányzatok elemeinek 122 felhasználását jelenti .Nézetünk szerint ezen fejlődési sor betetőződósét s -a mindinkább szubjektivitásba,a lí~ Д25 rai hőstípus preferálásába fulladó művek ellenében történő megújulását Hajnóczy Péter művészetében találjuk meg:mind a szüzsé gazdagsága,mind a kompozícióé sokrétűség szempontjából neki sikerült ugyanis az 'elődök' által megkezdett utat,ha végletességében is,a legkövetkezetesebben és a legnagyobb imívészi hitellel végigjárni.
Kár az író indulásánál - mely néhány korai kezdeményt nem számítva, igazában 1975-re,"A fűtő" kötetének megjelenési évére e- sik - szembetűnik a/később méginkább kiteljesedő/ műfaji változatosság.Hajnóczy írásai között a számszerint is legjelentősebb hányadot a novellák alkotják,ezen kívül három kisregény, kettő dráma,egy szociográfia és több - önállóan és más műfajú alkotásban betétként szereplő - mese található. Nem akarván ismételni az egyes kötetek elemzését kísérő őszszegzések részletezőbb megállapításait, e helyütt csv.pán a korán lezárult életmű legfontosabb jellemzőinek összefogására szorítkozunk: A nemzedéktársakhoz még leginkább kötődő első kötet - s a vele azonos esztendőben publikált "Az elkülönítő" c. szociográfia - írójának.sajátosan etikai nézőpontjáról tanúskodik. Ilyen alapállásra enged következtetni a műveknek az a legfontosabb tematikai jellemzője,amelyik a társadalom működési zavarait mindig az ’egyszerű’ emberek,a kiszolgáltatottak szemszögéből elemzi s társadalombírálatát is innen,az élet mélyéről eredezteti.Ezek a hősök,kiknek sorsát a végletek - a beilleszkedés és deviancia határesetei - között kíséri végig az író,ha sokszor az értelmetlennek tűnő lázadás,az anarchia szintjén is,de szembeszegülnek abszurd végzetükkel,a boldogságukat fenyegető,irracionálissá vált társadalmi normákkal.A "Hinta" általuk történő negligálása azonban - a körülmények szorító szűkössége folytán - mégis főként pe.sszív megvalósulási formájában, az alkoholizálás megjelenítése útján ragadható meg a művekben.Ezen most vázolt - a novellákon kívül a mesékben is fellelhető - tematikai jellemzőkön, kívül a kötet írásai felvetik az alkotás,a művész és műve kapcsolatrendszerének kérdését is.A fenti körülményekből kiindulva nyer aztán megállapítást az alkotónak mind- a valósághoz mind művéhez fűződő viszonyának megrendülése,azaz az elidegenedettség idáig ható következménye is.
A tematikai tulajdonságok ilyetén szerveződése szinte már a kötet kompczíciós sajátosságait is megelőlegezi: a realisztikus igényű dokumentarizmust /mely a valóság igaz leképezésén túl a lélek rezdüléseinek is pontos megfogalmazója/ és ennek érvényességi körét a hallucinációk,a látomások révén meghaladó mágikus elemeket. A hősnek /ill.a művésznek/ a világhoz /ill. művéhez/ fűződő ambivalens viszonyát az automatizmus technikája segít adekvátan megjeleníteni,ugyanakkor az irracionalitás hatalmának - a mágia, segítségével - történő me^haladásában a szimbólumok kapnak jelentős szerepet.





