Content area
Abstract
A dolgozat tárgyának kijelölésekor a következő szempon- —/ tokat tartottuk szem előtt: Apáti Nadár ifiklós tevékenységét — miüvelődés- és filozófiatörténetünk mindeddig nem vizsgálta — meg kellően, pusztán hosszabbsrövidebb, életrajzi jellegü összefoglalások születtek pályájáról. Több — ma mér elveszett- — nek tekinthető - forrás ismeretében irt róla Veszprémi István, aki a tulajdonában levő hatalmas kézirat- és könyvanyagon ki- —/ vill még kortársak visszeemlékezésére is támaszkodhatott. Azon— ban ez a kedvező teanulmányirói pozició sem menthette meg né hány apróbb tévedéstől. Az ő munkáját szinteforrásként hasze — nálta fel Erdélyi János és Túróczi-Trostler József, nem töre- — kedvén arras hogy újabb levéltári kutatások segitségével szer- - zett ismeretekkel egészítsék ki, illetve pontositsák Weszpré- — mi eredményeit. Erdélyi János feltétlen érdeme, hogy elolvasta Apáti fő müvét, az Amsterdamban 1638-ban megjelent Vita Triumphens-t,2 s rövid tartalmi kivonat készítésével próbálta —/ meg felhívni rá e magyar filozófiatörténet iránt érdeklődők — figyelmét, sajnos eredménytelenül, Turóczi-Trostler József az A 1930-as években tett újabb kisérletet eszel a céllal, megra- — gadva azt a lehetőséget, hogy addig még senki sem próbálkozott— meg a Weszprémi és Erdélyi által a magyar kertéziánizmus a kiemelkedő alakjaként ábrázolt Apáti Miklós külföldi szellemi ös környezetének, valamint a Vita Triumphans-ból kiolvasható esz-mei hatásoknak az elemzésével? Jóllehet vizsgálatai ebbenaevonatkozásban számos ponton kibővitették az addigi ismeretem— ket, felvonultatva azokat a személyeket —- úgymint Descartes-ot, i Louis de La Forgest, Pierre Polret-et, Ludwig Wolzogent, Samu — el Desmarets-et, Christoph Wittichet, Pierre Jarieu-t és mágokat —, akik Apáti külföldi tartózkodásával és a Vita Triumphans-szal valamilyen módon kapcsolatba hozhatók, mégsem találta meg azokat a kapcsolódási pontokat, amelyek segitségével : Apáti kartéziánizmusának lényege feltárható, karaktere megrej- A zolható lett volna. Ennek az elvárásnak megfelelő munka nemcsak Apáti, hanem egyáltalán ae magyar kertéziánizms vonatkozásában sem született; holott a külföldi szakirodalomban — már néhány évtizede ismerték a németalföldi kertéziánusok tevékenységét, a Descartes követőinek, illetve ellenfeleiknek — irásait feldolgozó, elemző tanulmányokat, A tárgyalt eszmei áramlat pedig elsősorban a Németalföldön peregrináló magyarok személyével kapcsolható összes Kutatóinknek a téma iránti ér- -deklődését feltehetően nemcsak az a tény fogta vissza, hogy Descartes magyarországi követői e tudomány korabeli nyelvén, Éz azas latinul irták munkáikat, hanem az is, hogy a magyar kerteziánizmus a hazai protestáns egyházak fejlődésének sürü szöve- vényébe ágyazódott bele, ezért nem tárgyalható enélkül, hogy egyháztörténeti, teológisi vonatkozásaival ne néznénk szembes E fejlődésbeli sajátosság részint eszmetörténeti, részint egyéb" müvelődéstörténeti és történelmi tényekkel, eseményekkel magya- " rázhatós A jelenség eszmetörténeti indoklását megfelelő előmunkálatok hiján nem vállalhatjuk, viszont iskolatörténeti szem pontból kézenfekvő a magyarázat.
