Szeged közép- és felsőfokú oktatási vonzáskörzetének vizsgálata kiemelt tekintettel a vajdaság szerepére

Abstract

A hazai földrajzban a vonzáskörzet fogalmának kialakulása a két világháború közötti időszakra tehető, amikor a kutatások a trianoni békeszerződés előkészítéséhez kapcsolódtak, illetve a vizsgálatok többsége közlekedésföldrajzi elérhetőségen alapult és leíró jellegű volt. A lehatároláshoz alkalmazott módszerek egyszerű matematikai módszerek voltak. A szocialista időszakban a vonzáskörzet kutatások többsége a gazdasági körzetek lehatárolásának tudományos kidolgozását szolgálták. A korszak kutatásaira jellemző, hogy a nemzetközi tudományos életben lezajlott kvantitatív forradalomnak köszönhetően a leíró jelleg mellett megjelent a térbeli kapcsolatokat magyarázó szemlélet, illetve a gravitációs modell alkalmazása is. Ezen kívül a közlekedésföldrajzi vizsgálatok mellett az elemzéseket egyre több központi funkcióra is kiterjesztették. Erre a korszakra tehető a hazai oktatásföldrajzi kutatások előzményei, amikor is az oktatási vonzáskörzet lehatárolása a legtöbb térség vonzáskörzetének vizsgálatában szerepelt. A különböző központi funkciók vonzáskörzetét olyan adatokkal határolták le, mint például a személyforgalmi adatok a munkaerő áramlásra, a kereskedelmi funkciót a piacra hozott termékek származási helyével (áruáramlás) és vevőforgalmi adatokkal, az egészségügyi vonzáskörzetet betegforgalmi adatokkal, az oktatási vonzáskörzetet a tanulók származási helyével. A rendszerváltás idején a hazai vonzáskörzet kutatások visszaszorultak, később az adatbázisok bővülésével és az informatika fejlődésével lehetőség nyílt nagyobb, komplexebb vonzáskörzet-vizsgálatok elvégzésére is. Ez lehetőséget adott az oktatásföldrajzi kutatásokban is a vizsgált témakörök bővülésére. A hazai oktatásföldrajzi vizsgálatokon belül az oktatási vonzáskörzet lehatárolásokra jellemző, hogy a tanulmányok inkább a középfokú és felsőfokú intézmények vonzását elemzik, leginkább leíró jellegűek, csak számszerűsítenek, a vonzáskörzet kiterjedését országhatáron belül vizsgálják. Továbbá nem fordítanak kellő hangsúlyt a kvalitatív tényezők vizsgálatára, vagyis az iskolaválasztást befolyásoló tényezők, az egyéni motivációk feltárására.

Disszertációm célkitűzése kettős volt. Egyrészt az, lehatárolja a szegedi középiskolák, valamint a Szegedi Tudományegyetem vonzáskörzetét, másrészt, hogy feltárja a diákok iskolaválasztását meghatározó intézményi, társadalmi, gazdasági tényezők fontosságát. Dolgozatomban kiemelt figyelmet fordítottam a Vajdaságból Szegedre irányuló vajdasági magyar diákok tanulmányi célú migrációját meghatározó tényezők vizsgálatára.

Doktori disszertációmban Szeged közép-és felsőfokú oktatási vonzáskörzetének lehatárolása mellett a vonzáskörzet alakulását meghatározó tényezőket is vizsgáltam. A disszertáció elméleti keretének ismertetését a főbb hazai vonzáskörzet kutatással foglalkozó tanulmányok módszertanának, szemléletbeli változásának vizsgálatával kezdtem. Ezután az oktatás és migráció közötti összefüggéseket fejtettem ki, hiszen mind az adott országon belüli, mind nemzetközi szinten az oktatási célú migráció jelentős számú népességmozgást idéz elő az érintett korosztályokon belül. Az elméleti részt a határmentiség és a tanulási célú migráció viszonyával zárom, kiemelt figyelmet fordítva a szerb-magyar határon zajló tanulmányi célú migrációra. Az empirikus kutatás alapját kérdőíves felmérés jelentette, amelyet félig strukturális interjús kutatással egészítettem ki. Az empirikus részben a kérdőív eredményeiből SPSS program segítségével statisztikai elemzéseket végeztem. Emellett az elérhető, témával kapcsolatos statisztikai adatokat is elemeztem.

Disszertációmban négy fő kérdésre és több alkérdésre kerestem a választ. Az első, empirikus kutatásra fókuszáló kérdés arra vonatkozott, hogy (1.) mekkora hazai és határon túli, szomszédos területekre gyakorolnak vonzó hatást a szegedi középiskolák?A szegedi középiskolák által szolgáltatott adatok (diákok lakóhelye) alapján azt a következtetést vonhatjuk le, hogy azok vonzó hatása legerősebben a Csongrád-Csanád megyei településekre terjed ki. A 2018/2019-es tanévben a tanulók 89,9%-a a megyéből származott. A megyén belül Szeged súlya egyértelműen kiemelkedik. A vonzó hatás azon környező településekre a legerősebb, amelyekről 20-30 perc alatt elérhető Szeged (pl. Algyő, Hódmezővárhely, Sándorfalva). Annak ellenére, hogy Makón, Hódmezővásárhelyen, Ásotthalmon és Mórahalmon is van középiskola, mégis nagyszámú diák jár át valamely szegedi középiskolába. A megye északi része felé haladva a vonzó hatás egyre kisebb. A térségből Csongrád és Szentes emelkedik ki, mint fontos küldő település.

Abstract (AI English translation)

Information popover about translation disclaimer

The development of the concept of catchment area in domestic geography can be traced back to the period between the two world wars, when research was related to the preparation of the Trianon Peace Treaty, and the majority of the studies were based on geographical traffic availability and were descriptive in nature. The methods used for delineation were simple mathematical methods. During the socialist period, the majority of catchment area researches served the scientific elaboration of the delimitation of economic districts. It is characteristic of the researches of the period that, thanks to the quantitative revolution that took place in the international scientific life, in addition to the descriptive nature, an approach to explain spatial relationships and the application of the gravity model also appeared. In addition to the traffic geography studies, the analyzes were extended to more and more central functions. The antecedents of Hungarian educational geography research can be traced back to this era, when the delimitation of the educational catchment area was included in the examination of the catchment area of most regions. The catchment area of the various central functions was delimited with data such as personnel traffic data for the labor flow, the commercial function with the place of origin of the products brought to the market (goods flow) and customer traffic data, the health catchment area with patient traffic data, the education catchment area with the place of origin of the students. At the time of the regime change, domestic catchment area research declined, later with the expansion of databases and the development of IT, it became possible to carry out larger, more complex catchment area studies. This gave an opportunity to expand the topics examined in educational geography research. It is typical for the delimitation of the educational catchment area within the Hungarian educational geography surveys that the studies tend to analyze the attraction of secondary and higher education institutions, they are mostly descriptive, they only quantify, the extent of the catchment area is examined within national borders. Furthermore, they do not pay enough attention to the examination of qualitative factors, that is, to the exploration of factors influencing school choice and individual motivations.

The objective of my dissertation was twofold. On the one hand, it delimits the catchment area of Szeged secondary schools and the University of Szeged, and on the other hand, it reveals the importance of institutional, social and economic factors that determine students' school choice. In my thesis, I paid special attention to the study of the factors determining the study migration of Hungarian students from Vojvodina to Szeged.

In my doctoral dissertation, in addition to delimiting the catchment area of secondary and higher education in Szeged, I also examined the factors determining the development of the catchment area. I began the presentation of the theoretical framework of the dissertation by examining the methodology and changes in the approach of studies dealing with research in the main domestic catchment area. Then, I explained the connections between education and migration, since migration for educational purposes causes a significant number of population movements within the affected age groups, both within the given country and internationally. I close the theoretical part with the relationship between border crossing and migration for learning purposes, paying particular attention to migration for study purposes on the Serbian-Hungarian border. The basis of the empirical research was a questionnaire survey, which I supplemented with semi-structured interview research. In the empirical part, I performed statistical analyzes using the SPSS program from the results of the questionnaire. In addition, I also analyzed the available statistical data related to the topic.

In my dissertation, I sought answers to four main questions and several sub-questions. The first question, focusing on empirical research, was about (1.) to what extent do secondary schools in Szeged have an attractive effect on domestic and neighboring areas? Based on the data provided by secondary schools in Szeged (place of residence of students), we can draw the conclusion that they are attractive its impact is strongest on the settlements in Csongrád-Csanád county. In the 2018/2019 school year, 89.9% of students came from the county. Within the county, the importance of Szeged clearly stands out. The attractive effect is strongest on the surrounding settlements from which Szeged can be reached in 20-30 minutes (e.g. Algyő, Hódmezővárhely, Sándorfalva). Despite the fact that there are secondary schools in Mako, Hódmezővásárhely, Ásotthalm and Mórahalm, a large number of students transfer to a secondary school in Szeged. Moving towards the northern part of the county, the attractive effect becomes less and less. Csongrád and Szentes stand out from the region as important sending settlements.