Content area
Abstract
"Autonómia vagy autoretetencia" teszi fel a kérdést Antonio Armesto a tervezés folyamatának vizsgálata kapcsán. A különbség - mondja - e két pozició között csak nehezen észlelhető, mivel mind a kettő a tárgyilagosságot céloz- za meg. Mégis e kél alapállást egy szakadék választja el egymástól. Mig az autonóm építész minden alkalommal bátorsággal keres, hogy meglalálja a tárgyilagos lormát, addig a másik pozíció építésze azt hiszi. hogy abból indul ki, és hogy garantálja jelenlétét munkájában, példákkal imitálja azt. A távolság az önálló és az önmagára hivatkozó között, hogy míg az előbbi, aki abban a meggyőződésben él, hogy lehetséges a mában olyan műveket létrehozni, melyekben felismerhető az építészet ethosza, az Óó sajátos karaktere, addig az ezzel ellentétes meggyőződés az egyetlen útnak az építészet imitációját tartja, amilyen az építészet volt valamikor. kilejezve ezzel az első pozíció lehe- letlenségét. Az első esetben úgy túnhet, hogy az építész tagadja a példákat, de amit valójában csinál, megvizsgálja annak fonákját, hogy a művél összemérje velük, hogy alkotása képes legyen egységesülni a példákkal ugyanabban I a karakterben, Ezzel szemben a második esetben az egyetlen cél, amit a lervező szem előtt lart, hogy a folyamatot hitelesítse, tárgyilagosságát igazolja, ezért imitálja modellek, példák jelenlétét."
Doktori ása miatt, hanem belső összefüggéseik, valós építészeti karakterük megértésének eredményeképpen azt a gondolatmenetet saját gyújjeményeim rendszerezésén, megfigyelésein keresztűl szemléltettem. Az egymástól lűggetlen elemzések átlogó logikai rendszerének megtalálása helyeti a vári udvarok feldolgozása kapcsán eljutottam a .sza- bad lormához", olyan építészeti ábrákhoz, melyek úgy jelenítették meg a vizsgált elemek összefüggéseit, hogy köz- ben építészeti ütkeresésem pillanatnyi tükörképét adták. Ezek a diagramok, melyeket feleségem aggódó tekintettel egyszerűen csak dobozoknak nevezett, éppen doboz voltuk" révén képesek megjeleníteni azt az igyekezetet, mely az építészet sajátos karakterének megértésére, nem pedig építészeti lormák idézésáre irányul.





