Content area
Abstract
4.1. A kutatások elızményei, célrendszere, tárgya, módszere és hipotézisei
A fenntarthatóság jelentısége és aktualitása nem szorul különösebb bizonyításra mert tapasztalható, hogy a természeti rendszerek körforgásának, vagy az anyagi javak újratermelésének zavarai már az emberi létezést veszélyeztetik.
A fenntarthatóság bibliai múltra visszatekintı emberi tulajdonság, mégis a természeti – társadalmi – gazdasági környezet közötti harmónia felbomlása miatt fogalmazták meg újra a fenntartható fejlıdés gondolatát. Lester R. Brown óta (1981), – aki társadalmi vonatkozásban használta a fenntarthatóság kifejezést – szerzık sokasága, világkonferenciák stb. foglalkoztak a fenntarthatósággal általában filozófiai és szakmapolitikai, illetve globális szinten, de a gyakorlati megvalósításra alig található példa. Ezért választottam kutatási területnek a kistérségi, települési szintet, arra keresve a választ, hogy egy természeti környezetben (védett, ramsari, Natura 2000 területek, Tisza-tó, Tisza) gazdag térségbena tényleges helyzetbıl, az adottságokból kiindulva hogyan lehet megvalósítani, érvényesíteni a fenntarthatósági törekvéseket.
A témaválasztásomban szerepe volt annak is, hogy a témakörrel már több éve foglalkozom, melyrıl munkáim, publikációim, nemzetközi és hazai konferenciákon való szerepeléseim is tanúskodnak
A kutatásaim célrendszereösszetett. A fenntarthatóság értelmezése, felfogása tisztázása után a kistérségi, települési szintő megvalósítás kiindulási helyzetét – a települések természeti környezethez való viszonyát, a gazdasági, társadalmi-szociális állapotát –, a klímaváltozás, globalizáció hatásait vizsgálom, hogy körvonalazhassam a fenntartható, élhetı kistérség, település, környezet, vidék megvalósítási lehetısége.
A vizsgálat tárgyáula Tisza-tó térsége, illetve a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanácsba tömörült 73 település szolgált. A választás azért esett a térségre, mert az igen gazdag természeti környezet, hátrányos gazdasági-társadalmi körülményekkel, nagyarányú roma lakossággal társul, s így lehetıséget nyújt – az adott, hátrányos körülmények között – az összefüggések komplex értékelésére.
Módszerkénttöbbféle megoldást is választottam, illetve alkalmaztam, de bebizonyosodott, hogy a fenntarthatóságot alapozó feltáró vizsgálatok elsısorban kérdıíves adatgyőjtésre támaszkodó összehasonlító elemzéssel oldható meg. A vizsgálatokhoz 73 terjedelmesnek tőnı, de gyorsan megválaszolható, belsı ellenırzési lehetıségeket is tartalmazó kérdıívet küldtem ki és 38-at dolgoztam fel. (A 73 településbıl többen nem válaszoltak, más felvételek, pedig feldolgozásra alkalmatlannak bizonyultak.)
A kutatás célrendszere, a helyszíni ismereteim, a korábbi kutatásaim és más források alapján vezérfonálként kutatási hipotéziseketfogalmaztam meg:
(1) A fenntarthatóság dimenziói között alapvetı a természeti értékek, erıforrások megóvása. A napi gondokkal küzdı lakosság körében azonban ennek felismerése ellentmondásos lehet.
(2) A fenntarthatóság megvalósíthatóságát nehezíti, bonyolítja az alacsony életnívó és foglalkoztatás, a vonzásközpontok hiánya, a természeti környezet hasznosításának nehézségei.
(3) A turizmust, az idegenforgalmat megváltó csodaszerként emlegetik az egész országban, s különösen a Tisza-tó térségében, holott ennek realitása, egyedüli üdvözítı volta megkérdıjelezhetı.
(4) A cigánykérdés megoldása a fenntarthatóság egyik kulcskérdése, amiben láthatóan új megoldások szükségesek.
(5) A fenntarthatóság szólamszerő használata helyett, a településen élık körében a mindennapok, a tennivalók, a cselekvés nyelvére szükséges lefordítani annak komplex jellegét.
(6) A fenntarthatóság, a klímaváltozás és a globalizáció kihívásai lokális szinteken megjelenve sajátos, helyhez és helyzethez illı válaszokat várnak.
4.2. A kutatások összefoglaló megállapításai, következtetései
(1) A Tisza ökológiai folyosóban, az Alföldi-nagytájban és a Közép-Tisza-vidék középtájban, két tervezési-statisztikai régió, négy megye, 11 kistérség és a vizsgálatokban szereplı 28 község és nagyközség, valamint 10 város közé ékelıdı Tisza-tó térség eleve bonyolítja az érintett térségek összefogását és a fejlesztésre irányuló tevékenységet.
