Észak-Bácska délszláv lakosságának gazdasági-társadalmi helyzete, politikai-kulturális törekvései a szerb megszállástól az 1920-as évek végéig

Abstract

A nemzetiségi kérdés a két vilcháboru között is KözépKelet-Európa egyik centrals társadalmi problémája maradt. E térségben sziate seamit sem tettek azórt, hogy as idegen ajku lakosok beilleszkedjenek és jól érezzék magukat szUkebb és tágabb környezetükben egyaránt. Igy volt ez a Trianont követő évek -nemzetileg homogénebb- Magyarországán is.

Váltosds hazánkban 1945 után következett be, amikor -a demokratizálódással párhzamosan- a lenini nemzetiségi pOlitika figyelembevőtelével do alkotó gyakorlati alkalmazásával a nemzetiségek is meL;találták helyhket a azocialista épitőmunadban. Wa már alkotmányban biztositott jogaik vannak ós -megkülönböztetés nélküli- megbecsült tagjai társadalmunknak. Közisaert "hid-szereptk" fontossácit senki cam vitatja.

lolgozatomban as őszak-b6cskal délszláv lakosság helyzetét vizsgáltam a szerb megszállistól as 1920-as évek végéig. A magyaro' czái délszlávok története szeapontjából "elfelejtett évtized", a ezen belül e nemzetileg vegyes régió visa6aata éppen feltdratlansága miatt vonzó feladat.

A magyar történelemnek e perióduza a forradalmak és as ellenforradalom uraloorajutásának korszaka, melyet a bethleni konszolidációhosszu óvei zárnak le.

Észak-Bácska délszláv nemzetiségének helyzetét kutatva nem izoláltan csak e. kisebbsé&AL foGlalkortam, mivel nem voltak hermetikusan elzárva; ebből következik, hogy akarvaakaratlan e térség -néha nemzetisécektől elvonatkortatotttörténelmét és néhány helyen /általánosságban/ a. magyarországi nemzetiségi kérdés eyes vettiletét is érintem.

Figyelembe vettem, hogy a nemzetiségi problematikát nem szabad egysikuan vizsgálni, hanem olyan komplex kérdésként, anely többek között gazdasági, szociológiai, politikai, jogi, Dszichológiai és kulturális vonásokatis tartalmaz.

1unk6mban felhasználtam a korszakra vonatkoz6 -főleg helyi- sajtóanyagokat v dokumentumokat és feldolgozásokat. Nagy segitséget jelentett a Bács-Kiskun megyei Levéltárban, a Kalocsai trseki Levéltárban, valamint a vajdasági levóltárakban és könyvtárakban megtalálható•-utóbbi helyeken főleg szerb-horvát források tanulmányozása.

Abstract (AI English translation)

Information popover about translation disclaimer

Even between the two world wars, the nationality question remained one of the central social problems of Central and Eastern Europe. In this area, nothing has been done to ensure that foreign-speaking residents fit in and feel comfortable in both their narrower and wider surroundings. This was also the case in the more nationally homogeneous Hungary of the years following Trianon.

Change in our country took place after 1945, when - in parallel with democratization - the nationalities also found their place in the asocialist structure with the creative practical application of Lenin's nationalism policy. They already have rights guaranteed by the constitution and -without distinction- are respected members of our society. No one disputes the importance of Közisaert's "bridge role".

In my research, I investigated the situation of the South Slavic population from the time of the Serbian occupation to the end of the 1920s. From the point of view of the history of the South Slavs in Hungary, the "forgotten decade", the visa6aat of this nationally mixed region within it is an attractive task precisely because of its inscrutability.

This period of Hungarian history is the era of revolutions and counter-revolutions coming to power, which is closed by the long consolidation of Bethlen.

Researching the situation of the South Slavic nationality of North Bácska, not only e. to a lesser extent, since they were not hermetically sealed; it follows that the history of this region - sometimes abstracted from national councils and in some places /in general/ a. I also touch on eyes' perception of the Hungarian nationality question.

I took into account that the issue of nationality should not be examined individually, but as a complex issue that includes, among other things, economic, sociological, political, legal, psychological and cultural features.

In my work, I used mainly local press materials, documents and processes relating to the period. The study of mainly Serbian-Croatian sources found in the Bács-Kiskun County Archives, Kalocsai Trsek Archives, as well as Vojvodina archives and libraries was of great help.