Content area
Abstract
A különböző tudományterületek integrálása, és az eredmények hálózatos módszerekkel történő vizsgálata a jelátviteli útvonalak kutatásának egy új irányzata. A bemutatott munkában öt terület, a biokémia, a genetika, a sejtbiológia, a bioinformatika és rendszerbiológia eredményeit és módszereit integráltam, hogy három többsejtű élőlény (a Caenorhabditis elegans, a Drosophila melanogasterés az ember) jelátviteli útvonalainak hálózatát felépítsem egy erre a célra készített programkörnyezetben. A létrehozott jelátviteli adatbázis a felhasznált területek számára új eredményekkel tud szolgálni. Ezen eredményeket az adott diszciplína a hagyományos eszköztárával nehezen tudta volna elérni, mivel a jelátvitel rendszerszintű vizsgálatához szükséges az integratív megközelítés.
A korábbi nézőpontokkal ellentétben a jelátviteli útvonalakat ma már nem önálló, lineáris útvonalaknak tekintik, hanem keresztbeszélgetések által erősen keresztkapcsolt hálózatnak. Ez a paradigmaváltás szükségessé tette új, rendszerszintű megközelítések (gyűjtési és elemzési technikák) kidolgozását. Annak érdekében, hogy ennek megfeleljünk, létrehoztam egy jelátviteli útvonal adatbázist, amelyet SignaLinknek neveztem el.
A SignaLink három többsejtű élőlény, a fonálféreg C. elegans, a gyümölcslégy D. melanogaster és az ember 8, egyedfejlődésben és a felnőtt életben is fontos jelátviteli útvonalait tartalmazza, egységes gyűjtési szabályok alapján. Az elkészített adatbázist összehasonlítottuk a már meglévő útvonal-adatbázisokkal, és azt találtuk, hogy több minőségi és mennyiségi szempont szerint is jobb, sőt, hiánypótló. Kidolgoztunk több új megjelenítési lehetőséget a jelátviteli hálózatok ábrázolására. A http://SignaLink.org honlapon interaktív, felhasználóbarát módon ezek az ábrázolási módok megtalálhatóak.
A SignaLink egységes gyűjtésének és adatszerkezetének köszönhetően lehetőségünk nyílt az eredeti céljainkban megfogalmazott rendszerszintű vizsgálatokra. Ennek eredményeként sikerült azonosítanom 253 új jelátviteli komponenst (szignalógot), és igazolnom ezek újdonságát. A SignaLink adatait felhasználva összehasonlítottam a jelátviteli útvonalakat és az azok között lévő keresztbeszélgetéseket minőségi és mennyiségi szempontból. Miután azt találtam, hogy emberben mind a nyolc vizsgált útvonal egymással kapcsolatban van, megvizsgáltam a keresztbeszélgetések szövet-specifikus jelenlétét is. Egészséges szövetekből és hepatocelluláris karcinómából származó minták felhasználásával bemutattam, hogy a SignaLink statikus adatait expressziós mintázatokkal integrálva lehet specifikus vizsgálatokat végezni. Ezen vizsgálat során három útvonal-expresszió típust találtam. Megvizsgálva a szignalógok és a keresztbeszélgetésekben fontos fehérjék tulajdonságait, sikerült két olyan listát (short list) készíteni, amely az ígéretes, új gyógyszercélpont-jelölteket tartalmazza.
Végezetül megállapítható, hogy egy rendszerszintű vizsgálatokra alkalmas, keresztbeszélgetéseket és többútvonalas fehérjéket, azok irányított kapcsolatait tartalmazó adatbázis jött létre. A létrejött adatbázis alkalmas arra, hogy elméleti és alkalmazott kutatásokat végezzünk rajta, hiszen a jelátvitel evolúciójától, modellezésétől, a jelátvitel felépítésén át, a betegségek hatásainak és gyógyszerek lehetséges új célpontjainak azonosítása is lehetséges a SignaLink alkalmazásával. Ezen megközelítések egy részét a disszertáció „Eredmények” részében mutattam be, és a jövőben elvégezhető vizsgálatok közül néhányat a „Az eredmények megvitatása” részben soroltam fel.
A doktori munkám során kapott új tudományos eredményeim a következők:
1. Egységes gyűjtési szabályrendszer alapján létrehoztam a SignaLink adatbázist, hogy megalapozzam a jelátvitel rendszerszintű és összehasonlítható elemzését.
2. Összeállítottam három többsejtű faj, a C. elegans, a D. melanogaster és a H. sapiens 8 jelátviteli útvonalának hálózatát, és 253 új jelátviteli komponenst (szignalógot) azonosítottam.
3. Megvizsgálva a szignalógok és a keresztbeszélgetésekben fontos fehérjék tulajdonságait, sikerült kiemelnem 30 ígéretes, új gyógyszercélpont-jelöltet.
A gyűjtési szabályrendszert témavezetőimmel és Farkas Illéssel közösen alakítottuk ki. Az adatbázisban lévő adatokat én gyűjtöttem, az elemzéseket és az ábrázolásokat Farkas Illéssel együtt terveztük, és Fazekas Dávid TDK hallgatómmal közösen végeztük el. A szignalógok azonosítását és az összehasonlításokat egyedül végeztem. A gyógyszercélponti elemzéseket Farkas Illéssel közösen végeztük.





