Content area
Abstract
1. Az értekezés tárgya és célkitűzései
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij,aki maga is volt fogvatartott, a fenti szavakkal fejezte ki azt, hogy az elítéltek is emberek, akikkel emberségesen kell bánni.
Az emberi méltóság mindenkit, egyenlően, bármiféle megkülönböztetés nélkül megillet, azaz feltétlen érvényesülést kíván meg. Ehhez hasonlóan a kínzás tilalma is abszolút érvényű, és semmilyen körülmények között nem tehető kivétel alóla.
Jelen dolgozat keretei között az Emberi Jogok Európai Egyezménye 3. cikkének az elemzésére, azaz a fogvatartottakkal szemben megvalósuló kínzás, embertelen, megalázó bánásmód tilalmának tanulmányozására vállalkozom, ugyanakkor nem térek ki a fogvatartottakkal szemben alkalmazott büntetés (pl. a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés-büntetés) vizsgálatára.
A témaválasztást indokolja egyrészről az, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjogát áttanulmányozva az a konklúzió vonható le, miszerint az elítéltekkel kapcsolatban a leggyakrabban az EJEE 3. cikkének megsértése miatt hoz a strasbourgi bíróság elmarasztaló ítéletet.
Másrészről álláspontom szerint az emberi jogok védelme egyre hangsúlyosabb szerepet kap, miképpen azt az Emberi Jogok Európai Bírósága is számos ítéletében kifejezésre juttatta. A dolgozat tárgyának jelentőségét és aktualitását az is alátámasztja, hogy a fogvatartottak jogainak, így többek között az emberi méltóság tiszteletben tartásának, az egyes visszaélések feltárásának érdekében egyre több vizsgálat zajlik az egyes, szabadságelvonást végrehajtó intézetekben. Így például a Kínzást és az Embertelen vagy Megalázó Bánásmódot vagy Büntetést Megelőzni Hivatott Európai Bizottság, a CPT ország-látogatások révén igyekszik feltárni a fogvatartottak bánásmódjával kapcsolatos hiányosságokat, illetve jogsértéseket, és ezzel kapcsolatban fogalmaz meg ajánlásokat. Honi viszonylatban ki kell emelni a büntetés-végrehajtási intézetek törvényességi felügyeletét ellátó ügyészek munkáját, továbbá a 2015. január 1-jétől működő Nemzeti Megelőző Mechanizmust, amely úgyszintén ellenőrzi az emberséges bánásmód, illetve fogvatartás követelményének betartását. Ugyancsak ilyen tevékenységet lát el a Magyar Helsinki Bizottság is.
Egyetértek Vókó György azon álláspontjával, hogy „a jogállam „tisztességének fokmérőjét” jelenti az, ahogyan a – bármilyen címen szabadságában korlátozott – fogvatartottakkal bánnak. Kihívás a jogállammal szemben, hogy törvényszegőinek is meg tudja mutatni saját emberségét és méltóságát.” 2 Ezért – véleményem szerint – kiemelt szerepet kell tulajdonítani a fogvatartottakkal szemben tanúsított bánásmód vizsgálatának.
A kutatásom célja az volt, hogy kísérletet tegyek az EJEE 3. cikkében tilalmazott bánásmódok definiálására, illetve állást foglaljak abban a kérdésben, hogy mely fogalmak alapulvétele eredményezheti az EJEB egységesebb gyakorlatát, valamint a jogbiztonságot. Fontosnak tartottam, hogy részletesen megvizsgáljam a tilalmazott bánásmódok közötti distinkciót, tekintettel arra, hogy a joggyakorlatban is sokszor okoz bizonytalanságot a tilalmazott bánásmódok értelmezése, illetve tartalmi megítélése. Szükségesnek tartottam annak a vizsgálatát is, hogy miért nem szerepel az EJEE 3. cikkében a „kegyetlen” kifejezés, és van-e valamilyen jelentősége annak, hogy az EJEE megfogalmazása eltér más nemzetközi instrumentumok megszövegezésétől. További célom az volt, hogy feltárjam, az EJEB esetjoga, valamint a honi joggyakorlat alapján mely konkrét bánásmódok eredményezhetnek egyezménysértést a fogvatartottakkal szemben mind nemzetközi, mind hazai színtéren. Ugyancsak célként tartottam szem előtt azt, hogy megvizsgáljam, az EJEB esetjoga milyen hatást gyakorol a honi jogalkotásra, illetve jogalkalmazásra.
A fent kifejtettekre tekintettel kutatásom során a következő kérdésekre kerestem a választ:
1. Külön kategória-e a kegyetlen bánásmód? Van-e jelentősége a gyakorlatban annak, hogy ezt a kifejezést az EJEE 3. cikke nem tartalmazza?
2. - Hogyan definiálhatók az EJEE 3. cikkében tilalmazott bánásmódok?
- A mai kor követelményeinek megfelelően a lehetséges definíciók közül melyik állja meg a helyét az EJEB ítélkezési gyakorlatában?
- Az EJEE élő eszköz jellege miképpen befolyásolhatja a bánásmódok definiálását?
